A szünet után daráltuk be ellenfelünket.
Vasárnap idegenben léptünk pályára az NB III Közép-csoportjában. Szolnokon jártunk a bajnokság 7. körében. A meccs elején még fel kellett vennünk a ritmust, aztán fokozatosan elkezdtünk irányítani. Akár már a szünetig előnyhöz juthattunk volna, de csak labdabirtoklási fölényig és helyzetekig jutottunk.
A fordulás után hamar lerendeztük a meccset. A pihenőt követően csereként beszálló Bartos pár perc alatt duplázott. Ezután sem lassítottunk, jöttek is sorban a ziccerek. Egy darabig nem változott az állás, mígnem a hajrához érve a szintén időközben lehetőséget kapó Mertse is eredményes tudott lenni, kialakítva a 3-0-s sikerünket jelentő végeredményt.
Akár nagyobb különbségű is lehetett volna a győzelmünk, ne legyünk azonban telhetetlenek. A lényeg, hogy jókedvűen hagyhattuk el a játékteret a lefújáskor. Kiemelendő, hogy remekül felvették a ritmust a kispadról beállók, akik nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy zsebre tegyük a pontokat.
NB III Közép-csoport, 7. forduló:
Szolnoki MÁV FC-Balassagyarmati VSE 0-3 (0-0)
Szolnok, Tiszaligeti Stadion, 200 néző. Vezette: Szilágyi S. (Kovács Z., Varga L.)
Szolnoki MÁV FC: Csáki Pinto, Gohér (Polónyi, 75.), Kálmán L., Kópis - Lengyel - Tömösvári, Rokszin, Lukovszky (Nádházi, 66.), Antal G. (Fazekas, 84.) - Iván M. Megbízott edző: Ulviczki Attila.
Balassagyarmati VSE: Iváncsics - Majzik (Király O., 57.), Lami, Tányéros, Király Á. - Petneházi (Géringer, 46.), Márton A. - Lizák (Mertse, 64.), Ferkel, Gyetvai (Balogh, 46.) - Erdélyi (Bartos, 46.). Vezetőedző: Nagy Tibor.
Sárga lap: Kálmán L., Tömösvári, Nádházi, Tisza
Gól: Bartos (52., 53.), Mertse (77.)
Ulviczki Attila: - Úgy gondolom, hogy jó ritmusban kezdtük a mérkőzést. Pörgősen, pattogósan, agresszívan, jó felfogásban, és meg is volt az a két-három lehetőségünk, amiből gólt szerezhettünk volna. A szünetben arról beszéltünk, hogy próbáljuk megnyomni az elejét. Kifejezetten az volt a kérés, hogy az első tíz percben ne kapjunk gólt, erre fel egy perc alatt tönkretettük az egész meccs melóját. Utána pedig sajnos egy hitehagyott csapat benyomását keltettük. Igazából csak a gólkülönbség volt a kérdéses. Azt hiszem, a hetvenedik perc tájékán szóltam a pályán maradó rutinosabbaknak, hogy ne legyen nagy a különbség. Sajnos a második félidőben úgy néztünk ki, mint egy U19-es csapat. Sajnos ez a jelenlegi szolnoki futball...
Nagy Tibor: - Az első félidőben voltak kisebb problémáink. Nem figyeltünk a bal oldalról átívelt keresztlabdákra, abból volt egy-két lehetőség az ellenfélnek, de úgy gondolom, az első félidőben is uraltuk a mérkőzést, a másodikban pedig kimondottan jól játszottunk. A helyzetekből nagyon keveset rúgunk be. Tehát, most három null lett, de volt még öt-hat, százszázalékos ziccerünk. Ezeket rendre kihagyjuk, de úgy néz ki, ez ilyen meccseken belefér. Gratulálok a fiúknak!
